2013.07.31 Léna névnap – Zoo Ave

Zoo Ave

Ma volt Lénácska névnapja. Előre megbeszéltük, hogy az ajándékokat 1-én (Hanna szülinapján) kapják, de lesz egy meglepetés program, amire szerdán fogunk elmenni. Lulu ettől olyan izgatott lett, hogy este alig tudott elaludni.

Ébredés után azonnal elkezdődtek a találgatások, hogy vajon hová is készülünk. Léna szerint vidámparkba vagy játszótérre, Hanna cukrászdára tippelt, Lulu viszont szinte azonnal kitalálta, hogy állatkertbe megyünk. 

Eleinte nem reagáltam (nem akartam lelőni a poént), de amikor a buszon meghallotta, ahogy Árpi spanyolul igyekszik megtudni, hol kell majd leszállni a Zoo Ave-hoz, felcsillant a szeme. Kár is lett volna tovább tagadni. Elképesztő, hogy ilyenkor milyen jó a fülük és a felfogóképességük. Bezzeg amikor rendet kell rakni, még magyarul sem értenek.

Az állatkert 30 perc buszozásra van tőlünk, Alajuela határában. Arról híres, hogy beteg állatokat fogadnak be, gyógyítanak és engednek aztán vissza a természetbe. Ezen kívül több veszélyeztetett madárfajt is szaporítanak itt. 

Hugi, ezek tényleg akkorát tojnak, mint a tükörtojás!

Minszteri találkozó

Annyira híresek, hogy ma Costa Rica Környezetvédelmi Minisztere (Domokos, a pontosság kedvéért szükség lenne a nevére és rövid életrajzára) is idelátogatott egy csapat kisiskolás és újságíró kíséretében. Mi épp a lányokat egzecíroztattuk, (Üljetek már nyugton a giga-bambusz tövében, különben hogy lesz ebből rendes fotó? ) amikor megjött emberünk és mire észbe kaptunk már hatalmas vakuvillogások közepette rázogatta a kezüket és angolul kérdezgette, honnan is származnak. A lányok kicsit megilletődtek, de hősiesen állták a sarat. Kár, hogy nincs TV-nk, mert simán lehet, hogy szerepeltünk az esti híradóban.

A giga-bambusz kép sajnos nem lett igazán jó

A vicces közjátékot követte találkozásunk a lajhárral. A lajhár ketrece üresnek látszott, egy állatkerti gondozótól eltekintve, aki érkezésünkre lelkesen mutogatott egy csenevész fa teteje fel. Perezoso aqui! Először nem láttunk semmit, Léna kezdett kifejezetten morcos lenni, de aztán a bácsi felmászott a fára és addig böködte a kis lajhárt, amíg az szépen odébb nem vonszolta magát, hogy végre mi is megcsodálhassuk. Ezt nevezem én ügyfélorientált hozzáállásnak.

Ki mutat jobban alulról, a lajhár vagy a gondozó?

Lajháron és kóbor miniszteren kívül voltak még hatalmas papagájok, piros szemű albínó mókus, a látogatók között sétálgató pávák, vicces fejű emu, tukánok és sok-sok majom. Egy részük úgy tűnt szabadon mászkál a nagyobb fákon és a kerítés csak azért van, hogy a látogatókat tartsa távol tőlük.

Vicces fejű emu

A gyerekek nagyon élvezték a programot. Jókedvűek és hangosak voltak. Futni nem szabad, nehogy az állatok megijedjenek, de ők a kiabálásukkal biztosan nagyobb sokkhatásnak tették ki szegényeket, mintha egyszerűen csak végigrohannak a ketrecek között. Vettünk rémes ízű jégkását és séta közben Lucával az állatok spanyol nevét memorizáltuk. Lajhár, mókus, majom, bagoly, tigris, papagáj már megy.

Szerelem

A végére maradtak az óriásteknősök. Néztük, ahogy helyesen mászkálnak jobbra-balra, csak semmi kapkodás. Jó sokan voltak, mindegyik minimum 50 kg. Már majdnem továbbmentünk, amikor hoppá! Mi folyik ott? Anyu, mit csinál az a teknős a másik hátán? Az a hosszú valami, az ott a kukija? Hmm…  Igen kicsim, az ott a kukija. Most készülnek a kisteknősök. Nahát… Ilyet a prospektusban nem ígértek. Extra műsor. Megigézve bámultuk, ahogy hatalmas horkantások közepette apu teknős megmássza anyu teknőst.  Ezek szerint itt a teknősök is ügyesen szaporodnak. Már megérte eljönni. Hannus kifelé menet többször elmondta, hogy mindenképpen szóljunk a kijáratnál, számítsanak a kisteknősökre. A gyerekek felvilágosítása ezennel kipipálva.

Csak 18 éven felülieknek

Az íze pont olyan rémes volt,
mint ahogy azt az ember ránézésre gondolná

Jó kis nap volt. Holnap az ajándékokkal folytatjuk.

Mai vicces Hannától:

Én: Kell két markos legény és azok majd megoldják.

Hanna: Hát akkor az egyik legyen Árpi, a másik meg Papapi. Esetleg Kristóf.

Tukán Katának