2013.07.15 Egy teknősmentes nap

Fagyi

Ebből Dávid sem maradhat ki

Sajnos nem láttunk teknősöket. No, nem azért, mert nem voltak. Azért, mert el sem mentünk. Tony2 ugyanis nem jött értünk.

Reggel 8-ra volt megbeszélve a találkozó. Mi felkeltünk ½ 7-kor, felöltöztünk, megreggeliztünk, hosszan vitáztunk azon, hogy indulás előtt lehet-e még fürdeni a medencében, fejenként kétszer idegösszeomlást kaptunk (mindenki másért), majd ½ 12-kor, amikor Dávid felébredt a délelőtti alvásból, feladtuk a várakozást és kimentünk a partra. Árpi tegnap kiderítette, hogy hogy lehet úgy kijutni a strandra, hogy ne a nemzeti parkon át közlekedjünk, úgyhogy a belépőjegy probléma is megoldódott.

Parti sétány

Útközben – Dávid nagy örömére - megint vettünk házifagyit, úgy sétáltunk tovább. A part ezen szakasza szerintem sokkal szebb, mint az, ahol az utolsó két alkalommal jártunk. Egy pálmafás út vezet a strand mellett, a víztől pár méterre (apály idején persze messzebb van az óceán), ahol helyes kis padok és asztalok várják a piknikezőket. A szörfözők is ide járnak, mert autóval is megközelíthető és úgy tűnt a hullámok is nagyon rendben vannak.

Lazulunk a vízben

UV Ruha reklám

Léna inkább kagylót gyűjtött

A lányok most végre annyi kagylót gyűjthettek, amennyit akartak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Luca és Hanna a vízben ültek, őket már nem igazán érdekelte a keresgélés, Léna pedig a parton keringett és arra is nehéz volt rávenni, hogy felnézzen a homokról. Végül hazacipelt egy sapkányi mindenfélét, de amikor rémülten néztem rá (így is annyi cuccunk van már) megígérte, hogy több kincs már nem lesz.

A parton nagyon vicces kis piros rákocskákat láttunk. Kb 5 cm szélesek voltak és pont úgy oldalaztak lábujjhegyen, mint a legcukibb Walt Disney rajzfilm szereplői. A part tele volt apró mélyedésekkel, amikbe ügyesen eltűntek, ahányszor túl közel mentünk hozzájuk. Előfordult, hogy egynek-kettőnek nem jutott lyuk és akkor szegényke ijedten cikázott a homokon. De az okosabbak eleve a saját bejáratuk mellett toporogtak. A klasszikus gyerekzsúros székfoglaló játék jutott róluk eszembe: akinek nem jut szék, az pánikban kering tovább, hátha mégis talál egyet valahol.

Rákocska

A kis kommandós

Uzsonna után egy picit távolabb sétáltunk a parton, egészen addig, ahol egy folyó belecsordogál az óceánba. Apály idején a nagy folyók is pici patakoknak tűnnek. Itt mindannyian beleültünk a langyos vízbe és azon nevettünk, ahogy Dávid négykézláb köröz és meg-megáll egy kis homokot tömni a szájába. Akárhogy próbáltuk megakadályozni, olyan gyorsan csinálta, hogy legfeljebb minden második alkalommal sikerült közbeavatkozni.

Amikor megéheztünk, hazajöttünk. Azóta a lányok a medencében fürdenek, Dávid pedig elment Árpival naplementét fotózni. Meglátjuk, hogy naplemente lesz-e belőle, vagy bőrigázás.

Beach

Hazafelé benéztünk Anthonyhoz is, állítólag tegnap éjszaka – valami elengedhetetlenül lényegtelen dolog miatt - fel kellett rohannia San Joséba, ezért nem tudott reggel eljönni hozzánk. Holnap természetesen itt lesz. Most már hiszem, ha látom.

Leguán

A lányok egyfolytában spanyolul számolnak. Lulu jobban számol 100-ig, mint én, a kicsik pedig tőle tanulják. Ez a nyelvtanulás dolog is olyan lesz, mint az úszás. Kettőt pislogok és a nyomukba sem érek többé.

Árpiék közben visszajöttek a partról. Volt kapás bőven.

Tonhal

Haza akart volna jönni hozzánk.
Milyen kár, hogy nem fér már el.