2013.08.07 Fáradság

Luca tegnap

Továbbra is fáradtak vagyunk. Annyira, hogy ma nem is csináltunk szinte semmit. Nekem a blogírással ment el az egész napom, Árpi szegény segítség hiányában folyamatosan főzött, a lányok pedig több-kevesebb veszekedés közepette szórakoztatták egymást és Dávidot a teraszon.

Léna tegnap

Valamikor a délben elfogyasztott reggeli és a késő délután felszolgált ebéd között, sétáltunk egyet a városban. Fagyiztunk, bevásároltunk és félúton észrevettük, hogy a fényképezőgépet csak nehezéknek cipeljük, mert az aksi bizony a töltőn maradt. Még jó, hogy nem tegnap hagytuk otthon.

Hanna tegnap

Két jelentős változás azért történt az életünkben. Először is vásároltunk egy egeret. Na nem élőt, hanem optikait. A laptop tapipadja mindenkit az őrületbe kerget és Árpi a mai városnéző körút alatt közölte, hogy ő bizony nagy elhatározásra jutott. Olyan drámai hangon mondta, hogy azt hittem most jelenti be, megunta az otthoni rumlit, pakol és megy tovább Hawaira. De nem, szerencsére csak egeret vásárol. A drámai hangvétel pedig a tegnap éjjel 1-ig szerkesztett 800 db madárfotó emlékének szólt. Fellélegeztem. 10 perccel később már egy csodálatos, Genius márkájú, fekete egér büszke tulajdonosai voltunk. Könnyű egy férfit boldoggá tenni.

Az Árpit kiborító 800 madárfotó egyike

A másik újdonság, hogy gekkóink vannak. Igaziak, két darab. Egyelőre a nappali falán mászkálnak és amíg nem jönnek le a padlóra, hogy éjszaka a sötétben, mezítláb rájuk lépjek, addig jóban vagyunk egymással.

José (Józsi) a házigekkó

Holnapra hasonló terveink vannak, kivéve, hogy én kevesebbet ülök majd a gép előtt és többet segítek a házimunkában.