2013.11.19 Pinkingezünk

Dávid itt épp egyedül pinkingezik

Mindig a teraszon eszünk. Ma este azonban nem az asztalhoz ültünk, hanem egy piknikpokrócon fogyasztottuk el a vacsorát. Nem volt előre eltervezve a dolog, csak így alakult. A lányok még bent készülődtek, amikor Árpival előrementünk és leültünk a takaróra, hogy a fel-le rohangáló Dávidot közös erővel megetessük. A babaszék egy ideje már nincs használatban, a gyermek futás közben szeret enni. Nyilván szupermaratonra edz, nem akadályozhatjuk a felkészülésben. 

Érdekes módszer?

Az ötödik falat környékén megjöttek a lányok is és letelepedtek mellénk a földre. Mindenki viccesnek találta a rendhagyó étkezést. Hannának annyira tetszett, hogy rögtön javasolta, a tejberizst ezentúl mindig a pokrócon ülve együk meg. Tipikus Hannus, szereti pontosan definiálni a folyamatokat. Mától minden tejberizs a pokrócon, minden limonádé fél lábon állva a sarokban és a rizseshúst kedden és pénteken bal kézzel, hétfőn, szerdán, csütörtökön jobbal kanalazzuk.

Dávid furcsa étkezési szokásai 2.

Lefekvésnél aztán – szokás szerint – mindenki felsorolta a nap legrosszabb és legjobb pillanatait. A lányok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a piknikezés szuper volt. Ezt Lénácska a következőképpen foglalta össze: „Az volt a legjobb, amikor pinki, pinki, pinking, … amikor kempingeztünk.”