2013.11.17 Napsütés és barbecue

Nehéz az élet

Ezen a nagyon meleg vasárnapon végre meglátogattuk Eddiet - kedves amerikai barátunkat – akivel egy teljes hónapja szervezzük ezt a vendégséget, csak hát eddig még mindig közbejött valami. Ez van, amikor az ember ilyen borzasztó elfoglalt, mint mi vagyunk.

Eddie

Nem beszéltünk meg előre időpontot, úgyhogy én még pizsamában kóvályogtam, amikor Árpi felhívta vendéglátónkat, hogy megkérdezze, hányra is vár minket pontosan. Eddie elég messze lakik (~3 km-re), de épp a városban járt, és abban maradtak, hogy a lakásunknál felveszi a lányokat, hogy legalább nekik ne kelljen gyalogolniuk a hőségben. Mi úgy döntöttünk nem autózunk. Mindenképpen be akartunk ugrani a boltba némi üdítőért és csokiért és Dávidnak is szüksége van a délelőtti alvásra (ezúttal a babahordóban), meg persze azt sem bántuk, hogy kivételesen kicsit kettesben sétálgathatunk (pontosabban hármasban, de alvás közben még Dávid is viszonylag kevés vizet zavar).

Dora és Dávid

Miután elhangzott a vezényszó (hamarosan indulunk), a lányok pillanatok alatt összepakolták a fürdőruháikat és aktívan várni kezdték Eddiet. Én ezzel szemben továbbra is pizsamában lötyögtem és igen meglepődtem, amikor egyszer csak – az errefelé megszokottnál jóval hamarabb – valóban megérkezett. A lányok azonnal lerohantak a lépcsőn és bevetették magukat az autó hátsó ülésére. Én mindeközben csak óvatosan, a bejárati ajtóból integettem, hátha ilyen távolságból nem látszik, hogy ma még nem sikerült megfésülködnöm.

Mire egy órával később mi is megérkeztünk Eddie-hez, a lányok ujjai már egy háromnapos vizihullát megszégyenítően ráncosra váltottak, miközben felfújható gumimatracokon fekve napoztak a medence közepén. Már csak a koktél hiányzott a kezükből.

Összefagyott Léna

Ott volt Dora is, aki szintén az állatvédő alapítványnál dolgozik, és nem mellesleg Dávid legnagyobb costa ricai rajongója. Rögtön le is csapott a babára. Körbesétálták a medencét, kiszedték a kavicságyásból a kavicsokat, egyesével a jacuzziba dobálták őket és közben nagyon jókat beszélgettek. Spanyolul. Mert, hogy Dora nem tud angolul, így mi is spanyolul társalogtunk vele, és noha a tudásom sajnos nem sokat fejlődött az elmúlt 5 hónapban (túl sok az amerikai ismerősünk), azért meglepően jól megértettük egymást. Az egyetlen zavaró tényező Luca volt, aki csibész vigyorral a képén minden mondatomat kijavította. Szemtelen egy gyerek, és ami a legaggasztóbb, hogy úgy látom, időnként már azt is érti, amit angolul beszélünk. Többé nem lehetnek titkaink, hacsak meg nem tanulunk gyorsan kínaiul.

Csirke barbecue-szószban

Ebédre barbecue csirkét, sültkrumplit, káposztasalátát és zöldségeket ettünk. A gyerekek hot dogot ettek. Kaphattak volna zöldséget is, de a virsli és a rósejbni jobban ízlett nekik. Az utóétel igazi amerikai fagylaltkehely volt, rajta mindennel, amit az ember egy fagylalt kontextusában el tud képzelni: gyümölcs, eper- és csokiszósz, apró cukordrazsé és különleges, erre a célra kapható pillecukor.

Mint mindig, most is Dávid ette a legnagyobb adagot. Az a taktikája, hogy odaáll valaki mellé és addig sipít, amíg nem kap egy kanálkával az édességből. Lenyeli, összeráncolja a szemöldökét és már folytatja is a kiabálást. Hiába képzeli az illető, hogy úgy igazságos, ha egy neki, egy a babának, sietnie kell a kanalazással, ha nem akar óriási balhét. Amint elfogyott, Dávid újabb áldozat után néz, és a műsor kezdődik előröl.

Zöldségek

A délutánt a lányok ismét a medencénél töltötték, mi pedig a teraszon üldögéltünk és beszélgettünk. Dávid föl-le rohangált, a kutyák sípolós játékait rágcsálta és nevetve mutogatott a két szegény ebre, akik láthatóan nehezen viselték, hogy egy ilyen kis betolakodó elveszi kedvenc gumimalacukat. Kicsit megenyhültek, amikor Dávid megtalálta a jutalomfalatos zacskót és úgy döntött alaposan belenéz. Kiszedett egy kutyakekszeket, megvizsgálta, majd beleharapott. Fincsi. Szegény kutyák csorgó nyállal várták, hogy végre megkapják jól megérdemelt jutalmukat (hisz nem harapták le a játéktolvaj fejét), Dávid azonban máshogy döntött. Ő találta a zacskót, a tartalma is az övé. Néha azért odanyújtotta a kekszet egyik vagy másik kutyának, de azok hiába tátották a szájukat, elengedni nem volt hajlandó. Ezt addig játszotta, amíg már én éreztem úgy, hogy ez bizony állatkínzás és odaadtam a két türelmes kutyusnak az – igen nyálas - finomságot. Dávid először fel volt háborodva, de aztán kivett a zacskóban egy másikat és újra szép lett a világ.

Nem is tudom hogyan, de egyszercsak azt vettük észre, hogy délután 5 óra van és lassan már vacsorára sem érünk haza. Ekkor Eddie hazavitt minket, mi megköszöntük a remek napot, elbúcsúztunk és bezuhantunk az ágyba. Jövő héten találkozunk a piacon.

Itt a kutyák és a macska jól megférnek egymással

Időjárás jelentés: eső nem is tudom mikor esett utoljára, hivatalosan is vége a télnek.