2013.11.02 Videoklip és tejberizs light

Miguel gitározik

Már tegnap a buliba menet észrevettük, hogy a mobilról bizony elfogyott az összes lebeszélhető egyenleg. Se necesita recargar. Megpróbáltuk a boltnál feltölteni, de kiderült, hogy csak kézpénzzel lehetne, ami viszont szintén pont elfogyott. Nem baj, gondoltam, van fontosabb dolgunk is, majd intézkedünk, ha épp ráérünk.  Hogy ez mekkora buta hiba volt! 

Árpi már korábban megbeszélte Miguel barátjával (aki Costa Rica legjobb gitárosa), hogy szombaton elmennek San Joséba egy klipforgatásra. Először úgy volt, hogy reggel 9-kor indulnak autóval, majd tegnap estére ez 7-re és buszra módosult, azzal a kiegészítéssel, hogy Árpi mindenképpen vigyen fényképezőgépet, mert a kamera, amivel forgatni terveztek épp meghibásodott. Eddig semmi szokatlan.

A híres Atma együttes
(Miguel a képen balról a második)

Árpi lefekvés előtt beállította a telefon ébresztőjét reggel 6-ra, hogy kényelmesen odaérjen a buszhoz. Normál esetben erre nem is lenne szükség, mert Dávid ½ 6-kor úgyis felébred, de ezúttal úgy döntött, az éjszaka nagy részét üvöltéssel tölti, hogy reggel aztán jobban menjen az alvás. 7-kor ébredtünk mindannyian. A telefon az éjszaka folyamán lemerült. Most kezd ciki lenni a dolog.

A busz tehát elment, a mobilt hiába töltöttük fel, telefonálni nem tudtunk vele, kézpénzért pedig nekem kellett volna elmennem az automatához. Kora reggel, 5 perc alatt, kávé nélkül, pizsamában. Kizárt dolog.

Az első sokk után (a felelőtlenségünkkel meghiúsítottuk Costa Rica legjobb gitárosának videoklipjét) kicsit összeszedtem magam és végiggondoltam, hogy

1. Tegnap estig már 5-ször változott a program. Könnyen lehet, hogy még mindig itt van mindenki Atenasban és csak 11-kor indulnak, mert akkor ér ide a private jet.
2. 8-kor is megy busz San Joséba.
3. Tulajdonképpen van itthon 3000 Colón, amit egy magyar ismerős kérésére tettem félre. Ez itt kérem vészhelyzet, akár el is költhetjük telefonra és buszjegyre.
4. Nekem ehhez az egészhez semmi közöm és most már tényleg ideje lenne megtanulnom lazítani.

Csak lazán

Így hát Árpi összeszedelőzködött, megitta a kávéját, fogta a telefont, a fényképezőt, a 3000 Colónt és elindult világgá. Útravalónak egy palack vizet és egy muffint kapott. Hamuba sült pogácsát nem csomagoltam, túl álmos voltam még.  

11 óra lett, mire mi is útra keltünk a gyerekekkel. Mivel Árpi nem jött vissza, feltételeztük, hogy valahol utolérte zenész barátait. Elintéztük a bevásárlást, megvettük a következő heti papírragasztó-adagot és hazafelé végre a bio boltba is beugrottunk a régóta vágyott stevia cseppekért. A stevia egy Dél-Amerikában őshonos nővény, aminek a leveléből vonják ki ezt a cukornál 300-szor édesebb folyadékot. Semmiféle adalékanyagot nem tartalmaz, 100%-ban természetes, pont olyan az íze, mint a cukoré, de nincs benne kalória, és az impotenciát is gyógyítja. Na jó, azt azért nem, de tényleg olvastam valahol, hogy a hiedelmekkel ellentétben  nem befolyásolja a férfi nemzőképességet. Magyarul egy csodaszer. Még Gabiék meséltek róla, amikor itt jártak nálunk.

A csodálatos stevia

Egy ideje már lelkiismeret furdalásom van, amiért olyan sok cukrot esznek a gyerekek. Először is minden ebédhez csinálunk egy nagy kancsó maracujás-lime-os limonádét. Nagyon finom és a sok C-vitamin miatt egészséges is, csak sajnos a sok C-vitamin okozta savanyúságot sok cukorral kell ellensúlyozni. A másik, gyakran fogyasztott étel, ami hát, hogy is mondjam nem éppen fogyókúrás, az a tejberizs.  Mostantól viszont minden más lesz. Egészséges limonádét és egészséges tejberizst kapnak a gyerekeim. Éljen a reformkonyha, éljen a stevia!

Estefelé meg is főztem az első cukormentes, light tejberizst. Időközben Árpi is megérkezett a forgatásról (minden rendben, klip elkészült), úgyhogy együtt számolgattuk, hogy az eddig használt fél pohár cukor helyett vajon 30 vagy 40 csepp édes löttyöt kell a rizsre önteni. 40-ben maradtunk. Csipp, csepp, csöpp, követhetetlen, hogy mennyi megy lábosba, de nem baj, mert tulajdonképpen mindegy is. Sőt, tulajdonképpen minél kevesebb, annál jobb, ugyanis az íze rémes. Szerintem legalábbis. Meg Árpi szerint is. Meg hát a lányok sem voltak elragadtatva. A tejberizsünk pontosan olyan lett, mint az összes többi, cukormentes, élvezhetetlen műkaja.  Erősen érződött az az igazi édesítő íz, ami miatt a Light Coke-ot sem tudom meginni.

Hammmm

Dávid azért megette, a lányok pedig gyorsan rájöttek, hogy ha valódi cukrot szórnak a tetejére, akkor egész jó. Így végül csak egy kicsivel fogyott több cukor, mintha rendesen belefőztem volna a vacsorába, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy kipróbáltuk a steviát. Meg azt is, hogy sajnos nem jött be. Ki kell gondolnunk, hogy kinek ajándékozzuk el az üvegcsét, hisz majdnem vadonatúj. A lányok javasolták, hogy vigyük vissza a boltba, de nincs már meg a csomagolása. Pedig 3 napon belül biztos örömmel visszavennék.