2013. október 26., szombat

2013.10.20 Szülinapi pancsolás szakadó esőben


Sean 2 éves


Mondtam én, hogy nem jó ötlet 3-kor kezdeni egy zsúrt. Legalábbis az év legcsapadékosabb hónapjában biztosan nem. Délelőtt, amikor az ajándékot vásároltuk, még gyönyörűen sütött a nap, de mire indulni kellett a buliba, már erősen lógott az eső lába. 
A szülinapos



Ebéd előtt Lénácska belázasodott, úgyhogy kétfelé szakadt a csapat. Árpi, Luca, Hanna és Dávid szülinapozni mentek, mi pedig Lénával itthon maradtunk lázat mérni és Nurofent iszogatni. Szegény nagyon készült a tortaevésre és a pancsolásra és csalódott volt, hogy végül mindkettőből kimarad. Külön nehezítette a dolgot, hogy noha egy órával korábban csak elhaló nyöszörgést lehetett hallani az ágy irányából, az indulás pillanatában - hála az előzőleg elfogyasztott nagy adag lázcsillapítónak - épp jól érezte magát és állította, hogy ő bizony már meg is gyógyult. Mit tesz egy kis ibuprofen!

Árpiék tehát elmentek, az eső 20 percen belül ömleni kezdett, mi pedig az ágyon fekve, egyik rajzfilmet néztük a másik után. Szegény többiek, biztos nagyon megáznak! Valószínűleg nem is mulatnak valami jól. De szerinted azért hoznak majd a tortából?

Emeletes medence


Eközben a társaság egészségesebbik fele megérkezett a buliba, megvárta, hogy úgy igazán rákezdjen az eső, majd levonult a medencéhez fürdeni. Luca, Hanna, Dávid, Árpi és egy eddig ismeretlen apukaféle. Mindenki más maradt a kellemes, száraz szobában. Nem is értem. Micsoda nyápic banda!

Esőben fontos kellék az esernyő.
Akkor is, ha vizes fürdőruha van az emberen.



Dávid 5 perc alatt kékre fagyott a hideg vízben, de a lányokat sehogy sem lehetett kiszedni a medencéből. Csúszdáztak ugyanis. A fenti kismedencéből csúsztak a lenti nagyobba. Világos. Csak egy hülye elégszik meg egy medencével. Mindenesetre annyira élvezték, hogy miután hazajöttek és mindketten kétszer elmesélték az egész történetet előröl, hátulról, szegény Lénácska csak annyit mondott, „Anyu, meg kell hívnunk őket vendégségbe, mert akkor ők majd visszahívnak minket és én is kipróbálhatom a csúszdát.” A torta ezek után már szóba sem került, pedig Árpi szerint nagyon finom volt.

A mi ajándékunk (csak a labda, a baba már ott volt)

5 megjegyzés :

Fanni írta...

Apa üzeni Lénának, hogy ha hazajönnek, akkor elviszi őt a legnagyobb csúszdaparkba és annyit csúszdázhat, amennyit csak akar. :)

Kucogi írta...

Én meg szivesen csinálok neki tortát alkalomadtán.Csokisat, vagy diósat???...

la írta...

Előre is köszönjük a felajánlásokat. Léna szerintem a csokis tortát jobban díjazná, de majd kifaggatom.

Kucogi írta...

Rendben csokis. Tavaszi sparin?CS K

la írta...

Köszönjük szépen. Még nem tervezünk olyan távolra, de talán akkor már otthon leszünk.

Megjegyzés küldése

Ha youtube videót, vagy képet szeretnél közzétenni, használj
[img]A-TE-KÉPED-URL-JE[/img] formulát képek és
[youtube]A-TE-YOUTUBE-VIDEÓD-URL-JE[/youtube] formulát youtube videók beillesztéséhez.

Ha brutál advanced user vagy, akkor használd a [iframe]A-TE-IFRAME-TAGED[/iframe] formulát iframe beillesztéséhez.