2013.06.26 Ma mindenki hisztis

Hisztis napra ébredtünk. Dávid kipisilt a vadonatúj helyi pelusból. Szaglott, mint a fene és a hálózsákja is nyakig elázott. Ez megalapozta mindenki hangulatát. A lányok már 6 előtt elkezdték ölni egymást. Hol azon veszekedtek, hogy ki rajzolhat a füzetbe, hol a hintaágyon kaptak hajba. Nagyjából fél 10-re mindenki totális idegronccsá változott. Ekkor - hogy lefoglaljam őket - feladatba kapták, írjanak dalt. Így született a „Ma mindenki hisztis” című sláger - ahogy kell - sok vita, hajtépés és sikoltozás közepette. 

Délben elindultunk a kisboltba fagyiért. Útközben láttunk egy hatalmas leguánt és valószínűleg egy majmot is. Megoszlottak a vélemények, hogy

Pihenünk

mókus volt, vagy majom, de én határozottan majomra szavazok. A boltot zárva találtuk. Kitört a pánik, nem lesz fagyi. Gyors fejszámolás, szerda van. Akkor biztos csak az ebédidő miatt zártak be. Huhh, mégis lesz fagyi. Nem mintha az itteni fagylaltok egy picit is finomak lennének. Kissé megolvadt, majd visszafagyasztott rosszabb féle Family Frostos jégrémre emlékeztetnek. De fagyinak minden nap lennie kell, mégiscsak nyaralunk.

Csak kinyit már ez a bolt valamikor

Hogy ne hiába várakozzunk, megkérdeztük a szomszédos ház lakóját, hogy mikor nyit a bolt. Ezek a spanyol párbeszédek mindig viccesek. Abban sem vagyunk teljesen biztosak, hogy mit kérdezünk, a válasz meg aztán bármit jelenthet. Ebben az esetben úgy értelmeztük, hogy 1 órát mond a bácsi. Vártunk egy picit és 1 után 10 perccel (ami itteni pontban 1 órának felel meg) meg is érkezett az eladó és megvehettük a fagyikat.

Én is kapok fagyit?

Hazafelé ismét szedtünk 2 kg mangót a földről, amiből Árpi itthon narancsos-mangós dzsúszt készített. Közben megjöttek a házibácsi gyerekei is az iskolából és a lányokkal fociztak estig. 5 körül elkezdett ömleni az eső, de még akkor sem hagyták abba, hanem bugyira vetkőzve rohangáltak tovább. A lányok még akkor is fociztak, amikor a srácok hazamentek vacsorázni. Úgy kellett őket beparancsolni egyenesen a zuhany alá.

Sül a pillecukor

Ma végre megsütöttük a pillecukrot Derek pici grillsütőjén. Mindenki nagyon élvezte. A fiúk addig tartották a parázs fölé a nyársat, amíg lángra nem kapott a cukor. Azt hiszem nem teljesen értették, hogy mire megy ki a játék, viszont ismét bizonyítást nyert az elméletem, miszerint minden fiúgyerek piromán. Derek ihletet kapott a pillecukor sütéstől, és azt tervezi, hogy felveszi az étlapra. Remélem tortillás változat is lesz.

Eső

Hiányoltátok az UFOs és a horror vonalat a meséből. Hát tessék: ma reggel történt, hogy a mosógépben találtam egy hatalmas pókot. Szerintem egy jól megtermett póknál félelmetesebb dolog nincs is, úgyhogy ha filmet forgatnék, itt jönne a sejtelmes zenei aláfestés és a hátborzongató képkockák, melyek egyenként mutatják a pók mind a 12 lábát. Mielőtt betettük a ruhát, Árpi kiszedte a dögöt a dobból, de mikor centrifugálás után kinyitottuk a mosógépet, a pók ismét ott volt. Élt és virult. A dolognak több racionális magyarázata is létezik, de ezzel nem untatnék senkit. Maradjunk inkább abban, hogy egy földönkívülivel találkoztunk és mázlink van, hogy nem evett meg minket.

Az is kiderült, hogy a gyíkos viccnek Hannus a Pap Jancsis változatát ismertette tegnap, az eredetit Aputól tudtam meg:

-      - Két elefánt megy a hídon. Egyik leesik. Hány marad?

-      - Egy.

-      - Nem. Kettő, mert egy GYÍK esett le.

Gyík