2013.06.22 Laza szombat

Egy valami a kertben

Ma hajnali 4-ig sikerült aludnunk. Dávid kezdte a kiabálást, de szép lassan a lányok is megérkeztek az ágyunkba. Pedig már azt hittem ügyesen megoldottuk az ügyet, amikor előző este sikerült este 7-ig ébren tartani őket. Akkor úgy dőltek el, mint a kis krumpliszsákok. Talán most először volt olyan életükben, hogy ők akartak volna aludni (már 6-kor) és én próbáltam húzni az időt.

A tegnap szerzett, kis barna kutyánk még reggel is itt volt a kertben.  Lelkesen hancúroznak a feketével. Remélem a házninéni nem mondja majd, hogy őt is magunkkal kell vinnünk, amikor megyünk tovább.

Bundáskenyér

Árpi finom bundáskenyeret csinált reggelire.  A konyha felszereltsége enyhén szólva is hiányos, a lehetőségek limitáltak, a lányok pedig válogatósak. A tegnapi rántotta osztatlan sikert aratott, a bundáskenyeret Luca nem ette meg, Léna viszont lelkes volt. Tegnap délután különben addig rimánkodtunk, fenyegetőztünk, segédkeztünk, drukkoltunk, amíg Léna megevett egy gerezd barackot. Nagyon nehezen ment, de végül nem tűnt annyira elkeseredettnek. Hanna viccesen meg is jegyezte, hogy „Léna, nyugodtan megmondhatod, ha ízlett, nem fogunk megharagudni.” 

Most már mangót kellene vennünk valahol. Az úton minden tele van leesett és széttrancsírozott mangókkal. Némelyik olyan nagy, mint Dávid feje. Miután megszárad a földön, érdekes barnás színe lesz, ezért a lányok elnevezték krumplinak. Hátha egy ilyen krumpli Lénának is ízlene.

A fürdőszobában akkora csótányt láttam, mint a hüvelykujjam.  Az ablakpárkányon pedig egy hatalmas pókot. Döglöttnek látszott, de én így is frászt kaptam tőle. Amikor Árpi el akarta takarítani, kiderült, hogy él. Hősiesen megküzdött vele, de én azóta sem vagyok túl a dolgon.

Már az első nap feltűnt, hogy a kertben ugyanolyan növények vannak, mint nálunk otthon a lakásban, csak itt 10 méteresre nőnek. A fikusz állítólag egy istencsapása, mindent benő kiirthatatlanul. Én 15 éve nevelgetem az enyémet, még beszélek is hozzá, annyira szeretem, de így is csak 1 méteres lett.

Fikusz

Ilyen növényem is van 3 leveles változatban

Ma végül nem jutottunk el a vízeséshez.  Szinte egész nap a kertben tettünk-vettünk. A lányok a feladatos füzeteiken dolgoztak és társasoztunk. Volt két komolyabb zenés-táncos előadás is, az egyikhez meghívtuk a házibácsit, a szomszéd kanadai apukát és összesen 3 gyereküket. Ha lesz egy kicsit több időnk, akkor feltöltjük a felvételt a Youtubra.

A felülés

Dávid most már magától is fel tud ülni. Négykézlábra áll és onnan billen át a popsijára. Amíg a mozgása rohamosan fejlődik, addig sajnos az alvási szokásai sokat romlottak. Újra 3-szor kel egy éjszaka és - mivel nem lehet hagyni, hogy üvöltsön, különben felkelti a lányokat - 3-szor eszik is.  

Nagy terveink vannak holnapra, vettünk pillecukrot és azt szeretnénk megsütni tábortűzön. Majd beszámolok róla, hogy hogy sikerült.

Lazítás